Részletek
Egy étrend-kiegészítő az egészséges emésztés támogatására. A rostok segítik a bélmozgást, védenek a székrekedés ellen, és teltségérzetet biztosítanak. A rostok hozzájárulnak az optimális testtömeg-index eléréséhez, és pozitív hatással vannak a koleszterinszintre.
A rostok (más néven élelmi rostok) olyan bizonyos emészthetetlen anyagok, amelyek növényi élelmiszerekben találhatók. Az emészthetetlenség azt jelenti, hogy nem bomlanak le a vékonybélben, hanem változatlan formában kerülnek a vastagbélbe.
A rostok biológiai hatékonyságát a vízoldhatóságuk határozza meg.
A rostok lehetnek vízoldhatók, például a pektinek, vagy vízben nem oldódók, mint például a cellulóz.
A pektin a legértékesebb rost, mivel vízoldhatósága miatt 100%-ban erjeszthető. A pektin a vastagbélben 100%-ban erjeszthető, és kiváló táplálékot biztosít az epiteliális sejteknek és a bélbaktériumoknak, valamint támogatja a béltraktussal összekapcsolódó immunrendszert. Az almamagok nagy mennyiségű B-17 vitamint és kvercetint is tartalmaznak, amelyek természetes gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek.
A hemicellulózok és cellulóz nehezen, a lignin pedig egyáltalán nem oldódik vízben. Duzzadóképességük révén vizet vesznek fel, megpuhítják a székletet és szabályozzák a vastagbél működését. Fő forrásaik:
Cellulóz zöldségekben, káposztában, búzakorpában, teljes kiőrlésű lisztben.
Hemicellulóz a magvak külső héjában.
Lignin a durva, fás növényi részekben (például fás káposzta, korpa).
A cellulóz vízben nem oldódik, és a baktériumok számára csak nehezen hozzáférhető, így jóval kevésbé erjeszthető.
A lignin kémiai szerkezete különbözik a cellulóztól, mivel a cellulóz egy poliszacharid, míg a lignin egy fenilpropán polimer. A lignin adja a növényi részek merevségét, és a cellulózzal együtt kell kezelni, mivel az a megkeményedés, amely megakadályozza a cellulóz erjedését.
A lignin olyan anyag, amely a cellulózzal keveredik, és megakadályozza, hogy a mikroorganizmusok által termelt enzimek behatoljanak a cellulózba. A lignin azon tulajdonsága, hogy a baktériumok a vastagbélben egyáltalán nem tudják erjeszteni, még a cellulóz erjedését is megakadályozza.
A rostok kifejezés nem túl régi. A kifejezés nem írja le helyesen az egyes élelmiszerek rostértékét. Az azonos rosttartalmú élelmiszerek fiziológiai hatása teljesen eltérő lehet, ha azok pektin-, hemicellulóz-, cellulóz- és lignintartalma jelentősen eltér.
A vastagbél, a máj és a bél-agy tengely megfelelő működéséhez szükséges butirát mennyisége napi 15 g pektin elfogyasztásával fedezhető. Ehhez több mint 2,3 kg korpát kellene naponta elfogyasztani. Ez a pektinmennyiség 60 gramm almaborral fedezhető.
Egy 2009-ben a British Medical Journalban megjelent cikk szerint Bijkerk és kollégái a utrechti Egyetemi Orvosi Központban végeztek vizsgálatot. Bijkerk és csapata 275 irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegnél vizsgálta a vízoldható és vízben nem oldódó rostok biológiai hatásait.
A betegeket három csoportra osztották. A legjobb eredményeket az a csoport érte el, amely vízoldható, pektint tartalmazó rostokat fogyasztott. Jelentős javulást mutattak a placebót szedő csoporthoz képest. Nagyon rossz eredmények születtek abban a csoportban, amelyet búzakorpával, azaz nem vízoldható rostokkal tápláltak. A vizsgálatot nem tudták befejezni, mivel a betegek tünetei súlyosbodtak, és sokan abbahagyták a búzakorpa fogyasztását.
Az almabél hatása
A pektin rövid láncú zsírsavakká (ecetsav, propionsav, vajsav) erjed, amelyeket SCFA-nak (short-chain fatty acid) neveznek.
A pektin a galakturonsav lineáris lánca. A fiatal levélzöldségek, az almabél és a citrusfélék héja nagyon gazdag pektinben.
A pektin a legértékesebb rost, mivel vízoldhatósága miatt 100%-ban erjeszthető.
A pektin főként galakturonsavból áll, amelyet a jótékony bélbaktériumok vajsavvá (butirát) erjesztenek. A butirát a legjobb táplálék a kolonociták (a vastagbél epiteliális sejtjei) számára.
A butirát fontos tápanyag a májsejtek mitokondriumai számára.
A butirát fontos a mentális egészségünk szempontjából is, és az agy-bél tengelyen keresztül hat az agyra.
A vastagbélben zajló erjedés fontos szerepet játszik, mivel a szerves savak energiával látják el a vastagbél hámsejtjeit, támogatják az immunrendszert és a béltraktus nyirokrendszerét. A pektin segít az immunválaszban a külső antigénterhelésre, és elnyomja a védekező rendszerek (mikrobiális, humorális, anatómiai és celluláris) kompenzatorikus elnyomását, valamint kiszorítja a patogén baktériumokat.
Az alma nyersanyagok és rostkészítmények magas pektin- és cellulóztartalma nagy segítség lehet székrekedés vagy magas koleszterinszint esetén.
Az almamag természetes jódtartalma hasznos lehet bizonyos pajzsmirigy betegségek (alulműködés) esetén.
Az almamag javíthatja a tüdőfunkciókat, és így csökkentheti a légzőszervi betegségek kockázatát. Védelmet nyújthat a káros plakk képződés ellen is.
A szellemi merevség és az életkorral összefüggő memóriazavarok lassíthatók az almabél rendszeres fogyasztásával. Az almabél az egyik legjobb bórforrás, amely fontos ásványi anyag a csontok egészségéhez. Magas a kvercetin tartalma is, amely az egyik leghatékonyabb természetes gyulladáscsökkentő.
Alacsony cukortartalma miatt az almabél fogyasztható azok számára is, akik nem vagy csak korlátozott mértékben fogyaszthatnak édes alma termékeket (diabéteszesek, Candida-betegek).
Az almahéj nyomelemeket, vitaminokat és vitaminhoz hasonló vörös festékanyagokat (polifenolok, bioflavonoidok, antocianinok) is tartalmaz.
Napi 20-30 gramm almabél nagyon hatékony koktél lehet a betegségek megelőzésére!
Az American Academy of Nutrition and Dietetics, a World Gastroenterology Organization és a Crohn's & Colitis Foundation of America véleménye szerint a rostfogyasztás nagyon fontos az irritábilis bél szindróma megelőzés
